Intézményi háttér

Ki kicsoda?
 

A felsőoktatási ágazat működésében számos olyan szereplőt azonosíthatunk, amelyek kiemelten fontosak a hallgatói érdekképviselet, hallgatók tanulmányi élete szempontjából. Ezeket a szereplők kerültek összegyűjtésre az alábbiakban:

 

Magyar Rektori Konferencia – MRK


A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseletét és érdekvédelmét látja el, illetve biztosítja a felsőoktatásról szóló jogszabályoknak megfelelően. Annak érdekében, hogy e feladatát kielégítően teljesíteni tudja, a felsőoktatási intézmények vezetőinek egy rendszeresen fórumot biztosít a kapcsolattartás végett. Itt lehetőség nyílik a vélemények megosztására, és a döntések, illetve határozatok meghozatalára. Az MRK a politikától teljes mértékben független. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a szervezet a pártoktól teljesen független, azoktól támogatást nem kap, illetve nem is nyújt.

 

A Magyar Rektori Konferencia egyik célja, hogy a nemzetközi kapcsolatait felhasználja a magyarországi felsőoktatási intézmények népszerűsítéséhez. A hallgatói csereprogramok és más nemzetközi mobilitási programok működésének érdekében kapcsolatot épít ki, és tart fent külföldi társszervezetekkel.

 

A MRK tagjai a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, akik a tagságot addig töltik be, ameddig az intézményük élén a rektori tisztséget viselik. A MRK alapszabály négyszintű szervezeti rendet hozott létre, plénum, elnökség, bizottság és titkárság. A plenáris ülés (plénum) a Magyar Rektori Konferencia képviseleti ülése, tagjai a felsőoktatási intézmények rektorai (66 rektor). A plénumot évente legalább 2 alkalommal kell összehívni. A MRK elnöksége 11 tagú, az elnökön, a társelnökön, a tiszteletbeli elnökön és a két alelnökön kívül további hat tagból áll, 3 fő állami tagozat képviselője, 2 fő egyházi tagozat képviselője, 1 fő magánintézményi tagozat képviselője, továbbá 3 tanácskozási jogú tag (felügyelőbizottság elnöke, a MERSZ képviselője és az MRK Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Bizottsága elnöke). A Magyar Rektori Konferencián belül bizottságok működnek - jelenleg 20 bizottság, ebből 13 szakterületi, 7 funkcionális jellegű – az egyes képzési területekhez tartozó (pl. agrár, orvos- és egészségtudományi, művészeti, pedagógusképzési) felsőoktatási intézmények rektoraiból. A bizottságokat a plénum hozza létre. A bizottság munkájáról folyamatosan tájékoztatják az elnökséget a titkárság útján. A Magyar Rektori Konferencia munkájában a titkárság segít, az ügyeinek intézésével kapcsolatos feladatokat ez a hivatal látja el. Feladata közé sorolhatjuk a beszámolók előkészítését, az éves költségvetés elkészítését, az MRK vagyonának kezelését és tagságának nyilvántartását, a szervezet működésével kapcsolatos iratok vezetését és megőrzését.

 

A legjelentősebb érdekképviseleti eszköze a szervezetnek, hogy a legfontosabb felsőoktatási szabályozásban konzultatív módon működik közre. Tehát a plénum véleményt nyilvánít a képzés szerkezetét, a kreditrendszerű képzés általános szabályait, a képzés indításának eljárásának illetve a több ciklusú képzés rendjét érintő kérdésekben. Másik eszköze, hogy egyéb szervezetbe MRK tagokat delegáljon, és a szervezet munkájában tanácskozási joggal részt vesz.

 

Footnotes
MRK bemutatkozás
MRK alapszabály

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – DOSz

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) 1994 óta működő magyar szervezet, ami a doktori képzésben résztvevő hallgatók (doktoranduszok, doktorjelöltek) érdekvédelmét látja el. A 2001. évi CCIV. törvény meghozásával, a korábban még egyesületként működött Doktoranduszok Országos Szövetsége már köztestületi státuszt nyert, tehát önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet lett, és közfeladatot lát el. A törvény 62 §. (2) bekezdése kimondja, hogy „A felsőoktatási intézmények doktori képzésben részt vevő hallgatóinak országos képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el.” Ezen felül még megalapította 28 doktori képzést folytató felsőoktatási intézményben a doktorandusz önkormányzatokat. A szervezet részt vesz a Felsőoktatási Kerekasztal, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Országos Doktori Tanács munkájában. Emellett kapcsolatot tart még a Magyar Tudományos Akadémiával, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, illetve hazai és határon túli felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel és további szervezetekkel egyaránt.

 

A DOSz legfontosabb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amelynek a tagjai az intézményi doktorandusz önkormányzatok elnökei. A küldöttgyűlés állandó meghívottjai közt szerepelnek a felügyelő bizottság tagjai, a MRK elnöke, a MAB elnöke, a ODT elnöke, a HÖOK elnöke és végül a Magyar Doktorandusz Közösség elnöke. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó feladatok között szerepel többek között a költségvetés megállapítása és módosítása, az előző évi költségvetési beszámoló elfogadása, az alapszabály elfogadása és módosítása, az elnökség éves beszámolójának elfogadása, és tisztségviselők díjazásának megállapítása is.

 

A Doktoranduszok Országos Szövetségének nem csak érdekvédelemmel kapcsolatos feladatai vannak, céljuk, hogy megmutassák, hogy tudományos potenciállal is rendelkeznek. 2013-ban megkezdték a tudományos osztályok rendszerének kialakítását, a Magyar Tudományos Akadémia szervezetének mintájára. Ez a rendszer lehetőséget biztosít a fiatal kutatóknak, hogy intenzívebben tudjanak foglalkozni a szakterületükkel. Eleinte 17-el kezdte el működését, mostanra már 20 tudományos osztállyal - 28 tudományágat megjelenítő - rendelkezik, amiben összesen 500 magyarországi, illetve határon túli doktorandusz tevékenykedik. Ez az 500 fő 100 doktori iskolából érkezik, és részesei lehetnek szakmai rendezvényeknek, kutatásoknak és kapcsolatteremtő eseményeknek. A DOSz különböző rendezvényeket szervez Fiatal Tudósok Estéje, Mérföldkő Konferencia, Nyári Tábor és a Tavaszi Szél. Ezekből talán az utóbbi az egyik legismertebb. A DOSz évente rendezi meg a fiatal kutatók Tavaszi Szél elnevezésű multidiszciplináris konferenciáját, amikor a magyarországi és határon túli fiatal kutatók bemutatják kutatásaikat és eredményeiket. Az első konferencia 1997-ben került megrendezésre, és abban az évben elindult a ma is létező Acta Doctorandum című folyóirat.
A DOSz egyik legfontosabb célja, hogy a doktori képzésben résztvevőknek megmutassák a lehetőségeket, támogassák a munkájukat, és ösztönözzék a tudományos együttműködést.23


Footnotes
DOSz bemutatkozás
Dr. Klotz Péter - Dr. Orbán Anna(2014): A tavaszi szél tudást áraszt
DOSz tudományos osztályok

 

Országos Doktori Tanács – ODT


Az Országos Doktori Tanácsa (ODT) a felsőoktatási intézmények doktori tanácsi elnökeiből álló testület, amely véleményt mond a doktori képzéssel és tudományos fokozatadással kapcsolatos kérdésekben. Tehát javaslatokat és véleményeket mondhatnak többek között, a doktori képzés tartalmi, elvi kérdéseihez, a jelentkezés és a felvétel, illetve a képzés általános elvi és eljárási kérdéseihez, a doktori szabályzatokhoz, a habilitáció általános elvi, és eljárási kérdéseihez, és intézményi szabályzatok és gyakorlatokhoz is.

 

Az ODT közhasznú tevékenységeket folytat Magyarország egész területén. Szakmai tudományos fórumokat, konferenciákat szervez, illetve szakmai kiadványokat ad ki. Ezek mellett még a doktori képzés és fokozatszerzés vizsgálatát és az egyetemek gyakorlatának elemzését végzi. Az ODT egy Országos Doktori Adatbázist hozott létre, illetve vezet, amelyben szerepel a magyarországi doktori képzést folytató intézmények, szervezeti egységek és a képzésben résztvevő oktatók, témavezetők adatai. Az ODT biztosítja az Adatbázist interneten való elérését. Az Országos Doktori Tanács politikai tevékenységet nem folytathat, politikai pártoktól teljesen függetlennek kell maradnia. A tagjai között olyan felsőoktatási intézmények szerepelnek, ahol doktori képzés is folyik, és kérte felvételét az ODT-ba. Az ODT tagjai képviselők útján gyakorolhatják a jogaikat, és vehetnek részt az ODT döntéseinek meghozatalában. Az ODT szervezete kilenc szintből áll: tanács, elnökség, elnök, társelnök, tiszteletbeli elnök, titkár, felügyeleti bizottság, adatbázis koordinátor, adatbázis adminisztrátor. Az utóbbi kettő az adatbázis működéséért felelős.

 

A legfőbb szerve a tanács, mely dönthet minden más szerv hatáskörébe tartozó kérdésében is. Azonban a tanácsnak vannak kizárólagos hatáskörei is például: az alapszabály módosítása, döntés megszűnés, egyesülés, szétválás kérdésében, az ODT költségvetésének megállapítása és módosítása, az elnök, az elnökségi tagok, a felügyelő bizottsági tagok megválasztása. A tanács ülésén szavazati joggal a tagok, javaslattételi és tanácskozási joggal a meghívottak vehetnek részt. Az állandó meghívott szervezet képviselője: MAB, MRK – Egyetemi Tagozat, Emberi Erőforrások Minisztériuma, MTA, DOSz.

 

Az elnökség az ODT végrehajtó szerve. A tanácsülések között dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amely nem tartozik kizárólag a tanács hatáskörébe. Főbb feladatai között szerepel, hogy előkészíti a tanács üléseit, javaslatot tesz a költségvetésre. Az elnökség létszáma 5 fő (elnök, társelnök, két alelnök, tiszteletbeli elnök).
A felügyelőbizottság az ODT jogszabályoknak megfelelő működését, az alapszabály betartását, valamint az ODT gazdálkodását ellenőrző testület. Legfontosabb feladatai közé sorolhatjuk, hogy felügyeli az ODT választások tisztaságát, és folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezet közhasznú tevékenységét.

 

Footnotes
ODT alapszabály

 

Országos Tudományos Diákköri Tanács - OTDT


1973-ban jött létre az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT), annak céljából, hogy koordinálják az intézményi, kari, illetve tanszéki szinten megalakult tudományos diákköröket. Az OTDT munkáját és kapcsolattartását 1987 óta a Szakmai Bizottságok, az Ügyvezető Elnökség és a Titkárság segíti. A Diákköri Tanács feladata, hogy a felsőoktatási intézményekben tudományos és alkotó művészeti tevékenységet végző hallgatókat és az őket támogató oktatókat egyaránt képviseljék és támogassák. Emellett fontos feladata a szakmai bizottságnak a megfelelő működéséhez szükséges feltételeket biztosítása, és, hogy országos szintű tudományos és művészeti rendezvényeket, fórumokat szervezzenek. Az OTDT egyik fő célja, hogy a felsőoktatási intézményben tanuló hallgatókat önálló, tananyagon túli szakmai tudományos teljesítményre, munkára ösztönözze.

 

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács több kiadvánnyal is büszkélkedhet, ezek közül az egyik legismertebb a Diáktudós című időszaki kiadványa. Ezen felül érdemes megemlíteni az Almanach nevű kiadványukat, illetve az Országos Tudományos Diákköri Tanács Közleményei sorozatát.

 

A szervezet talán az egyik legfontosabb és legismertebb tevékenysége, hogy kétévente rendezik meg az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK). E konferencia keretein belül az egyetemisták és főiskolások tudományos eredményeiket mutathatják be egy elismert szakemberekből, professzorokból, akadémikusokból álló bizottság előtt. Az országos konferencia a második fordulónak számít, amelyet megelőz egy intézményi jelölés és szükséges a pályamunka pozitív értékelése, amit az OTDK szakmai bizottság által kidolgozott értékelési rendszer alapján bírálnak el. A részvétel lehetőséget nyújt a hallgatóknak, hogy szakemberek és egyre növekvő hallgatóság előtt bemutassák a kutatási eredményeiket, és azt megvitassák, érveljenek mellette, mindeközben tapasztalatot gyűjtsenek. Emellett ez a konferencia a kutatók és oktatók hasznos találkozója. A rendezvényt az OTDK az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével, továbbá a felsőoktatásban érintett minisztériumok és országos hatáskörű intézmények, szervezetek, alapítványok erkölcsi, szakmai, valamint anyagi támogatásával rendezi meg. Az OTDK célja, hogy ösztönözze az egyetemista és főiskolai hallgatókat tudományos és művészeti tevékenységre, és támogassa a tehetséges hallgatókat és oktatóikat. Emellett segítséget nyújtsanak a kutatómunkájukban, pályakezdésükben.

 

Footnotes
OTDT
Tudományos diákköri tevékenységről, az Országos Tudományos Diákköri Tanácsról és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról

 

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság - MAB


1993-tól kezdett el működni egy felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek által delegált tagokból álló bizottság. Eleinte Országos Akkreditációs Bizottságnak nevezték, majd 1996 szeptemberétől már Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) nevet vette fel, 2006-tól pedig már Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság néven tartják számon, viszont a MAB rövidítést megtartotta. „A MAB egy felsőoktatásban történő képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra”.

 

A MAB-nak húsz tagja van (Plénum). A húsz tag delegálásához joga van a miniszternek, a Magyar Tudomány Akadémiának, a Magyar Művészeti Akadémiának, a Magyar Rektori Konferenciának, felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személynek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciának és végül a Doktoranduszok Országos Szövetségének. Minden tagnak - a DOSZ által delegált tag kivételével – tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Az elnököt a tagok választják maguk közül titkos szavazással.

 

A MAB feladatai között szerepel a magyar felsőoktatás minőségének védelme, illetve az érdekeltjei – felsőoktatási intézmények, hallgatók, szülők – ezzel kapcsolatos igényeinek teljes kielégítése. Ezek között céljának tartja a felsőoktatási minőségjavítását, illetve a felsőoktatás minőségéről nem csak a kormányzat, hanem az egész magyar társadalom számára történő számadást. Ez okból a MAB-nak kötelessége minőséghitelesítést végeznie, azaz megvizsgálja az adott intézményt vagy programot, hogy megfelel-e a MAB által előre meghatározott minőségi követelményeknek. Ha megfelel minden követelménynek, akkreditálja a vizsgált programot vagy intézményt. Tehát a két fő tevékenysége a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, hogy felsőoktatási intézményeket, karokat és programokat akkreditálja, illetve állást foglal a felsőoktatás minőségét érintő különböző kérdésekben. Egyéb feladatai közé tartozik még pl. az egyetemi tanári pályázatok, felsőoktatási képesítési követelmények és az intézményi doktori és habilitációs szabályzatok véleményezése.

Az intézmények által létesíteni, indítani tervezett programok, szakok, doktori iskolák akkreditációjára vonatkozó kérelmeket két (olykor több) szakértő írásos véleménye alapján az illetékes tudományági bizottság megtárgyalja, majd indoklással ellátott határozati javaslatot terjeszt a Plénum elé. Végül a határozatot vita után többségi szavazással a MAB húsz tagja hozza meg.

 

Footnotes
Bazsa György - Szántó Tibor(2008): Felsőoktatási akkreditáció Magyarországon In:Educatio 17.(1) 36-50 o.
MAB-Magunkról
2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, 70. § (1)