Hallgatói Mozgalom Története

Magyarországon a hallgatói képviselet létrejöttének egyik kezdőlépése volt, hogy 1956. október 16-án megalapítottak Szegeden egy független érdekvédelmi szervezetet, a MEFESZ-t, vagyis a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesületeinek Szövetségét. A követeléseiket tizenkét pontban fogalmazták meg, mint például az orosz nyelv privilégiumának megszüntetése, vagy diákszállók építése. Azonban nem csak oktatással kapcsolatos elvárásaik voltak, hanem többek közt a szovjet csapatok kivonását, politikai foglyok szabadon bocsátását és demokratikus változásokat is követeltek. Október 21-23-a között az ország szinte minden egyetemének hallgatósága csatlakozott a követelésekhez. Emellett követelésikkel az 1956-os forradalom 16 pontjának pillérét alapozták meg. A forradalom leverését követő megtorlás során a mozgalom vezetőit, oktatót és hallgatót egyaránt, koncepciós perek keretében elítélték, eltiltották egyetemi tanulmányaiktól, vagy börtönbüntetésre ítélték őket. Ebben az időben több ifjúsági szervezet is működött, mint például a MAFISZ (Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség) vagy az EPOSZ (Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége), de 1957. első felében többségük tevékenységét beszüntették, a többi pedig a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) részévé vált, és ezzel feladták önállóságukat. A leszámolás következtében 1980-as évek végéig intézményesített hallgatói érdekvédelem nem létezett.

A nyolcvanas évek közepére már egyértelmű volt, hogy Magyarországon a felsőoktatás válságba került, emiatt erősen növekedett az iskolarendszer átalakítására az igény. A folyamatosan gyengülő állampárti berendezkedés miatt az 1985-ben összeülő, utolsó népköztársasági törvényhozás elfogadta az 1985. évi I. törvényt. Ez hatalmas előrelépés volt a hallgatók számára, hiszen lehetőséget biztosított nekik, hogy egy önálló, politikától mentes érdekképviseletet szervezzenek, a tagsági alapon szerveződött KISZ főiskolai és egyetemi intézményi szervezetei mellett. Ebből kifolyólag 1986-tól megkezdődött a hallgatói önkormányzatok szerveződése. 1988 novemberében egy országos egyetemi demonstráción vetődött fel először az OFÉSZ (Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség) létrehozásának igénye, ekkor tíz felsőoktatási intézményben volt hallgatói önkormányzat. A demonstrációt a szegedi hallgatók kezdeményezték, akik az egyetemek nagyobb autonómiáját, oktatási reformot és a felsőoktatás nagyobb anyagi támogatását követelték, illetve egy országos szervezetbe akarták integrálni a hazai egyetemek és főiskolák hallgatói önkormányzatát. Abba a problémába ütköztek, hogy sok helyen nem is szerveződött még HÖK, emellett a demonstráció követeléseinek teljesítése sem történt meg, emiatt 1989 tavaszán a tüntetés szervezői felkeresték az ország majdnem mindegyik felsőoktatási intézményét, és elmondták véleményüket és elképzelésüket a felsőoktatási reformációról és a hallgatói önkormányzat szükségéről. Végül az OFÉSZ-t 1989. május 6-án alapították meg, de csak szeptember 25-én került hivatalos bejegyezésre. A szervezet első székhelye az ELTE BTK épületében lévő HÖK-iroda volt. A KISZ és OFÉSZ között azonban konfliktus alakult ki. A konfrontáció alapja az volt, hogy a KISZ az OFÉSZ-t és annak vezetőit egy felülről létrehozott országos szervezetbe akarta belehelyezni. Az OFÉSZ szerint a hallgatók érdekeit egy független szövetségnek kell képviselnie. Ebben a vitában volt még egy ellenfelük, akik szintén nem támogatták a függetlenség kezdeményezését, mégpedig a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz).

1994-ben az országos hallgatói képviselet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) nevét veszi fel. 1995-ben központi döntés született a felsőoktatási tandíj bevezetéséről. A HÖKOSZ nem zárkózott el a tandíj bevezetésétől, csak az összeg fokozatos növelését szerette volna és annak kompenzációját (juttatások növelését és a tandíjhitelt). Mivel a kormányzat nem adott egyértelmű választ a HÖKOSZ követelményére, 1995 során két nagyobb és jelentős hallgatói demonstrációt szervezett, amely jelentős tömeget vitt a Parlament elé. Mindhiába, az országos hallgatói képviselet nem tudta elérni a célját, végül a tandíj bevezetésre került. A létrejövő feszültségek miatt válságba került a szervezet. A HÖKOSZ-ből kilépett HÖK-ok megalapították a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Hallgatói Szövetségét (MEFHOSZ). A féléven keresztül zajló szétválás után a hallgatói képviselet rendezte sorait, és a rivális hallgatói szervezetek törekvései ellenére sikerült elérnie, hogy 1996 júliusában létrehívjon egy HÖK-öket koordináló országos hallgatói szervet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK). A törvény hatályba lépésével a korábbi tagönkormányzatok újra integrálódtak. Más hallgatói szervezetek nem kerültek bele a törvénybe, így kizárólagos képviseleti jogot szerzett magának. Viszont a HÖOK tíz fős elnökségébe két tag a Doktoranduszok Országos Szövetségéből (DOSZ) került be. A HÖOK gyakorlatilag ettől az időponttól kezdve végzi el azokat a feladatokat, amelyeket a felsőoktatási törvény, illetve tagszervezetei rábíztak.

Footnotes
Kisztori: 50 éve alakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség
Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi főiskolai – egyetemi hallgatói mozgalom története 1988-2006, HÖOK A Hallgatókért Alapítvány, Budapest, 2006.
Kisztori: 50 éve alakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség
Az OFÉSZ krónikája
Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi főiskolai – egyetemi hallgatói mozgalom története 1988-2006, HÖOK A Hallgatókért Alapítvány, Budapest, 2006.
Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi főiskolai – egyetemi hallgatói mozgalom története 1988-2006, HÖOK A Hallgatókért Alapítvány, Budapest, 2006.