Általános jogszabályi háttér

A felsőoktatás számára meghatározó jogszabályi környezet az alábbi pontokra bontva kerülnek bemutatásra:

 
Közigazgatási és felsőoktatási alapismeretek

A közigazgatás fogalma, közigazgatás jogi alapfogalmak

Ahogy már korábban is megemlítésre került hazánk jogrendszere hagyományosan két nagy részre tagolódik, a közjogra és a magánjogra.

A közjog szűkebb értelemben a közérdeket, míg tágabb értelemben az állami szervek létrehozásának módját, szervezeti felépítésüket, működésüket, valamint ezen szervek egymással és a lakossággal való viszonyát szabályozza (pl. közigazgatási jog, alkotmányjog).

A továbbiakban a közigazgatási joggal foglalkozunk részletesebben.

Hosszú időn keresztül a közigazgatást a végrehajtó hatalommal azonosították. Mára ez a felfogás túlhaladottá vált, a mai általánosnak tekinthető felfogás szerint a közigazgatást olyan szakemberek által folytatott állami tevékenységnek tekintjük, amely külön erre a célra létrehozott szervezetrendszerrel rendelkezik.

A közigazgatás fogalmának meghatározását követően meg kell ismerkednünk az igazgatás fogalmának mibenlétével is.

Minden szerveződés, amely a társadalmunkban létezik, igényel bizonyos mértékű igazgatást. Ez az igazgatási tevékenység hozzájárul szervezetek alaptevékenységének ellátásához. Továbbá az alaptevékenység folytatásához elengedhetetlen feltételeket megteremtése is nagyban köszönhető az igazgatási tevékenységnek. Az igazgatás alapfunkcióinak (Henri Fayol óta) az alábbi tevékenységeket tekintjük: tervezés, szervezés, utasítás, koordináció és ellenőrzés.

A közigazgatási jog alapfogalmai közül még 2 a témánk szempontájból jelentős fogalommal kell megismerkednünk, a vezetéssel és az irányítással.

A két fogalom meglehetősen hasonló egymáshoz mindkettő a döntési jogosultságban és a döntési kompetenciákban ragadható meg. Alapvető különbség azonban, hogy a vezetés része a szervezetnek tehát szervezeten belül valósul meg, míg az irányítás szervezeten kívüli, tehát szervezetek közötti relációban értelmezhető. Következésképpen az irányítás a vezetésen keresztül fejti ki hatását.

A közigazgatási jog jellegét tekintve meglehetősen heterogén jogág, főbb szabályozási területei az alábbiakban foglalhatók össze:

  • állami és nem állami szervek létesítése, szervezeti felépítése rendszerbeli elhelyezkedése
  • az egyes közigazgatási szervek egymáshoz való és más szervekkel való viszonya
  • szervezetek, intézmények működése
  • közigazgatási hatóságok és ügyfelek viszonya, kapcsolata

A közigazgatás és oktatás viszonya

Az oktatási igazgatása szervezett keretek között a középkor óta jelen van, mint meghatározó ágazata a magyar közigazgatásnak.
Az oktatásügy legfontosabb állomásait az alábbi törvények szemléltetik:

  • Ratio Educationis (1777) – a közoktatást állami felügyelet alá vonta
  • 1868. évi XXXVIII. tc. A népiskolai közoktatásról – amely kimondta az általános tankötelezettség elvét.
  • 1908. évi XLVI. tc. amely az alapfokú oktatás hozzáférhetőségét és ingyenességét garantálta.
  • 1921. évi XXX. tc. amely az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A közoktatás modernizációja hazánkban a második világháborút követően következett be, amelynek eredményeként a magyar közoktatás elérte az európai szintet. A folyamatos fejlődés eredményeként az első egységes közoktatási törvény 1985-ben került elfogadásra. A közoktatás színvonalának illetve az abban részvevők folyamatos emelkedése, hatással volt a magyar felsőoktatásra is, amelynek virágzása a rendszerváltást követő években indult meg és ennek következtében ugrásszerűen megnőtt a felsőoktatási intézmények, és a felsőoktatásban tanulók száma.

 

Az Oktatás Irányítása

A kulturális igazgatás és az oktatási igazgatás ágazati irányítása a rendszerváltás óta váltakozva hol egy, hol két minisztérium irányításával történt/történik.
Jelenleg nemcsak az a két ágazat, hanem a szociális és egészségügyi igazgatás is egy minisztérium irányítása alá tartozik – Emberi Erőforrások Minisztériuma.

 

A Felsőoktatás irányítása

A felsőoktatás irányítására vonatkozó szabályok megismerése előtt elengedhetetlen, hogy néhány szót ejtsek a felsőoktatási intézmények autonómiájáról.

A felsőoktatási intézmények közintézetek, amelyek autonómiával és önkormányzattal rendelkeznek. Az autonómia az oktatási és kutatási tevékenységre, szervezetalakításra és működésre terjed ki, valós gazdálkodási autonómiáról nem beszélhetünk, az intézmények a rendelkezésére bocsátott állami forrásokat a jogszabályokban meghatározott célokra, a támogatás jogcíme szerint jogosultak felhasználni. Az autonómia alanyai – oktatók, kutatók, hallgatók közössége – a közvetlenül általuk választott képviselőik útján gyakorolják az önkormányzati jogköröket.
A Felsőoktatási törvény azonban kimondja, hogy a fenti jogköröket csak a törvények által meghatározott körben lehet gyakorolni, és figyelemmel kell lenni az intézmény szabályzataiban előírtakra.

Visszatérve a felsőoktatás állami irányításához fontos leszögezni, hogy az elsősorban jogi szabályozás útján valósul meg, azonban jogszabályok - fent tárgyalt autonómiával összhangban - tág keretet szabnak a felsőoktatási intézmények számára, hogy kialakítsák belső szervezetüket és működési rendjüket.
Az állami irányítás az alábbi szervek törvényben rögzített tevékenységein keresztül valósul meg:

Az Országgyűlés a költségvetési törvényben évről évre rögzíti a felsőoktatás fejlesztéséhez és működéshez szükséges állami támogatást, továbbá dönt a felsőoktatási intézet állami elismeréséről vagy annak megvonásáról.

A Köztársasági elnök megbízza és felmenti az egyetem rektorát, kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat, hozzájárul a kitüntetéses doktorrá avatáshoz.

A Kormánynak az ágazat tekintetében széleskörű szabályozási jogosítványai vannak, így például:

  • határozatban megállapítja az adott évben államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszámot, amelyet feloszt képzési területek, munkarendek és képzési szintek között.
  • hallgatók számára ösztöndíjat alapíthat
  • benyújtja az Országgyűlésnek a felsőoktatást érintő törvényjavaslatokat
  • kormányrendeletben meghatározza többek között a felvételi eljárás menetét, a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét, a hallgatói juttatások és a hallgatók által fizetendő térítési díjak rendszerét.
  • A miniszterelnök megbízza és felmenti a főiskola rektorát, kinevezi és felmenti a főiskolai tanárt, megbízza és felmenti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnökét és tagjait, megbízza és felmenti a kancellárokat.

A felsőoktatási intézmények ágazati irányítását az (oktatásért felelős) miniszter látja el – jelenleg az emberi erőforrások minisztere.
Az ágazati irányítás magába foglal minden olyan tevékenységet, amely az Nftv. hatálya alá tartozik, függetlenül attól, hogy milyen intézményről van szó és ki a fenntartó.

A főbb ágazati irányítási hatáskörök az alábbiak:

  • a felsőoktatás szervezéséhez kapcsolódó feladatok
  • fejlesztéshez kacsolódó feladatok
  • törvényességi ellenőrzés

Állami felsőoktatási intézmények vonatkozásában a fenntartói irányításból eredő feladatok ellátása is a miniszter hatáskörébe tartozik.

 

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB): független, országos szakértői testület, amelynek főbb feladatai – a teljesség igénye nélkül - az alábbiakban foglalhatóak össze:

  • közreműködik a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő tervek, elkészítésében
  • részt vesz a felsőoktatási képzés és tudományos kutatói, művészeti alkotótevékenység ágazati szintű értékelésében,
  • ötévenként értékeli a felsőoktatási intézményben folyó képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenységet
  • szakértői véleményt adhat az alap- és mesterképzésben képzés indításáról, a doktori iskola létesítéséről,
  • véleményt nyilvánít képzési, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenységről.
  • A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményezi a felsőoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek tervezeteit.

 

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak tizenkilenc tagja van, amelyek közül egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája delegál. A delegált tagokat és az elnököt a miniszterelnök bízza meg három évre. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható.

 

A felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei:

  • Magyar Rektori Konferencia
  • Országos Doktori Tanács
     

A felsőoktatás működésének alapelvei

A felsőoktatási intézmény a törvényben meghatározottak szerint – az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység, mint alaptevékenység folytatására – létesített szervezet.

A felsőoktatás rendszerének működtetése az állam, a felsőoktatási intézmény működtetése a fenntartó feladata.

A felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenysége magában foglalja a felsőoktatási szakképzést, alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést. Az oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenységet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag felsőoktatási intézmény folytathat.

Az állam köteles biztosítani, hogy minden képzési területen legyen magyar nyelvű képzés. A nemzetiséghez tartozó hallgató – a törvényben meghatározottak szerint – anyanyelvén vagy magyar nyelven, illetőleg anyanyelvén és magyarul is folytathatja tanulmányait.

A felsőoktatási intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és köteles szolgáltatni az országos statisztikai adatgyűjtési programban, valamint a felsőoktatási információs rendszerben meghatározott adatokat.

 

A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai:

  • az alapképzés,
  • a mesterképzés,
  • a doktori képzés.

Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként lehet megszervezni. A ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzések szerkezetét a Kormány jogosult meghatározni.

 

A felsőoktatás keretében felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként

felsőoktatási szakképzés,
szakirányú továbbképzés is szervezhető.
 

Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen

  • a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat,
  • az egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),
  • a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság,
  • a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet, továbbá az Nftv. 95/A. § szerinti fenntartó testület alapíthat.

Költségvetési szervként működik a felsőoktatási intézmény, ha a magyar állam, és/vagy országos nemzetiségi önkormányzat tartja fenn. Az állam nevében a fenntartói jogokat – ha törvény másként nem rendelkezik – az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

A felsőoktatási intézmény jogi személy.

 

Footnotes
Centrosznet

 

Felsőoktatási intézmény alapítása

A felsőoktatási intézmények létesítése

Az állami elismerés

Felsőoktatási intézményként olyan szervezet hozható létre, illetve működhet, amelyet a törvényben meghatározott felsőoktatási feladatok ellátására létesítettek és az Országgyűléstől megkapta az állami elismerést. Állami elismerést az a felsőoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, és a törvény szerinti képzési szerkezetben, legalább két képzési, illetve tudományterületen legalább négy szakon

  • alapképzést,
  • alap- és mesterképzést,
  • alap-, valamint mester- és doktori képzést,
  • mester- és doktori képzést jogosult folytatni

A felsőoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha – az alapító okiratában meghatározott feladatai figyelembevételével – a folyamatos működéséhez szükséges személyi, szervezeti feltételek, tárgyi és pénzügyi eszközök, valamint az intézményi dokumentumok rendelkezésére állnak.
A felsőoktatási intézmény állami elismeréssel jön létre.

A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha

  • a fenntartó kérelmére a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervtől (a továbbiakban: oktatási hivatal) megkapta a működési engedélyt, nyilvántartásba vették és
  • az Országgyűlés döntött az állami elismeréséről.
     

A működési engedély

A felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kell állandó székhellyel, továbbá állandó oktatói, kutatói karral. Az állandó székhely a felsőoktatási alaptevékenység gyakorlásának, valamint a központi ügyintézésnek a helye, feltéve, hogy legalább nyolc évig – a Kormány által meghatározottak szerint – a felsőoktatási intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre áll.
Az állandó oktatói, kutatói karra vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha a felsőoktatási intézmény az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony, vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja.
A fenntartó – a működési engedély kiadásának előfeltételeként – igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre áll vagy az oktatás és kutatás igényeivel összhangban fokozatosan megteremthető. Az oktatási hivatal a működési engedélyt azzal a feltétellel adja ki, hogy az engedélyben foglalt, az oktatással és a tudományos kutatással kapcsolatos tevékenység megkezdésére az Országgyűlés állami elismerés megadásáról szóló döntése után, az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor. Az oktatási hivatal a működési engedélyt legalább ötévente köteles felülvizsgálni.

 

A felsőoktatási intézmény alapító okiratát és annak módosítását a fenntartó fogadja el.

A felsőoktatási intézmény – az alapító okiratában meghatározottak szerinti feladatainak ellátásához – intézményt, szervezeti egységet hozhat létre és tarthat fenn.

 

A felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók elhelyezését szolgáló szervezet (kollégium, diákotthon) – felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézmény esetén felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján – elláthatja a felsőfokú tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés feladatait, részt vehet a felsőfokú képzésben is, és szakkollégiumként is működhet. A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosításához felsőoktatási intézmény részeként kollégium működtethető, illetve a felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézményként diákotthon hozható létre. A diákotthon – az alapítótól függően költségvetési szervként vagy nem költségvetési szervként működő – jogi személy.

Diákotthon alapítója egyházi vagy magán felsőoktatási intézmény lehet, valamint az, aki felsőoktatási intézményt alapíthat.

A felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet.

 

Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik

  • legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon jogosult képzésre, valamint doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére,
  • munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább hatvan százaléka tudományos fokozattal rendelkezik,
  • képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint
  • tudományos diákkört működtet.
     

Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik

  • legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre,
  • ha a működési engedélye az Nftv. 108. § 1a. pontjában meghatározott képzési területre, szakra kiterjed – legalább két szakon duális képzést folytat,
  • munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább negyvenöt százaléka tudományos fokozattal rendelkezik,
  • képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint
  • tudományos diákkört működtet.
     

A főiskola az a felsőoktatási intézmény, amelyik

  • munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik, valamint
  • tudományos diákkört működtethet.

Az egyetem és a főiskola felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzést – felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést – is folytathat.

A miniszter nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében, – kormányrendeletben meghatározottak szerint – felsőoktatási intézményt kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet.

A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert egyetem, vagy egyetemi kar – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „kutató” minősítést kaphat.

A több képzési területen képzést folytató, magas színvonalú gyakorlatorientált képzést folytató, az alkalmazott tudományok területén nemzetközileg elismert, valamint a képzés terén széles körű nemzetközi együttműködést folytató főiskola – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „alkalmazott tudományok főiskolája” minősítést kaphat.


Felsőoktatási intézmény belső szervezete

A nemzeti felsőoktatási törvény meghatározza a vezetők illetve a vezető testületek jogi helyzetét.

A felsőoktatási intézmények legfőbb döntéshozó szerve; felépítése, fontosabb feladat és hatáskörei

A szenátus az egyetem legfőbb döntéshozó (vezető) szervezete, amelynek elnöke a rektor. Az oktatók és kutatók alkotját a szenátus tagjainak nagyobb részét, a hallgatóság képviselői legalább 20, legfeljebb 25 százalékát tehetik ki a szervezet összlétszámának, további tagok az egyéb munkakörben foglalkoztatottak közül kerülnek ki.
A rektor és a kancellár kivételével a szenátus tagjai választás útján nyerik el megbízatásukat.

A szenátus legfontosabb feladatai:

  1. meghatározza a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását;
  2. megállapítja saját működésének rendjét;
  3. javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét;
  4. elfogadja többek között az intézmény:
    • képzési programját,
    • szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát,
    • a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését,
  5. többek között meghatározza az intézményben:
    • a hallgatói tanácsadás rendszerét,
    • az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét;
  6. a fenntartó egyetértésével dönt:
    • fejlesztés indításáról,
    • az intézmény vagyongazdálkodási tervéről,
    • gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről;
  7. a szenátus dönt továbbá
    • a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról,
    • az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról,
    • a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról,
    • nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről,
    • képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről.

Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői is a kreditátviteli bizottság kivételével. A szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hoz létre. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a hallgatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt százaléka.

 

A felsőoktatási intézmény vezetése

A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A törvényben meghatározott feladatai tekintetében a kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként és képviselőjeként jár el. Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

Állami felsőoktatási intézményben a rektor a felsőoktatási intézmény alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint a(z) (oktatói) megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult.

A rektor a jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

A gazdasági vezető, állami felsőoktatási intézményben a kancellár felelős a gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért.

 

A rektor:

  1. felelős a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért,
  2. azért, hogy az intézmény képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álljon,
  3. az intézmény működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban
  4. meghatározott intézkedések kiadmányozásáért;
  5. a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart az érdek-képviseleti szervezetekkel, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal;
  6. koordinálja a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási együttműködéseit más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel;
  7. kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie.

Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi.

 

A kancellár:

  1. felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,
  2. felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területek tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében – a nem a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben – egyetértési jogot gyakorol a jogosultnak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében; az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,
  3. a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa,
  4. gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat,
  5. munkáltatói jogot gyakorol a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,
  6. gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról, megbízza a gazdasági vezetőt, visszavonja a gazdasági vezető megbízását,
  7. feladatai ellátása során a rektor tekintetében fennálló együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének köteles eleget tenni.

A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
A kancellár a törvényben meghatározott korlátozások szerint jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény magasabb vezető, vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.
A kancellár akadályoztatása, érintettsége, a kancellári tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a kancellár helyetteseként a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt vezető jogosult eljárni.

 

A konzisztórium:

Állami felsőoktatási intézményben az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik.
A konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata. A személyi javaslat a tagjelölt – személyes adatai kezelésére, valamint jelen bekezdésben megjelölt személyes adatai nyilvánosságra hozatalára is kiterjedő – elfogadó nyilatkozatával válik érvényessé. A javasolt tagok névsorát és szakmai önéletrajzát nyilvánosságra kell hozni.
A konzisztóriumnak hivatalból tagja a rektor és a kancellár.
A konzisztórium delegált tagjait a miniszter bízza meg. A rektor és a kancellár konzisztóriumi tagsága magasabb vezetői megbízatása idejére, a delegált tagok megbízatása öt évre szól.
A konzisztórium delegált tagjai tevékenységükért díjazásra nem jogosultak.
A konzisztórium – a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata keretei között – dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy

  1. tagjai közül választ elnököt,
  2. szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik,
  3. határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van,
  4. döntéséhez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatása szükséges.

A konzisztórium üléseit a kancellár készíti elő.
A törvényben meghatározott, gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez a konzisztórium előzetes egyetértése szükséges.
A szenátus a konzisztórium döntésével szemben, illetve annak elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények, így különösen, de nem kizárólagosan az egyházi fenntartású, a közhasznú szervezetként működő, és a magán felsőoktatási intézmények működtetésére vonatkozóan a törvény 8. része a fentiektől eltérő szabályokat is megállapít.


A hallgató jogai és kötelezettségei


Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, magyar állami ösztöndíjjal, magyar állami részösztöndíjjal támogatott [a továbbiakban együtt: magyar állami (rész)ösztöndíj] vagy önköltséges képzésben. Ez a jog a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő magyar állampolgársággal nem rendelkező személyeket is megillethet.

A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató a törvényben előírt feltételek teljesítésére köteles. Az önköltség fizetése mellett folytatott képzés tekintetében hallgatói képzési szerződést kell kötni.
A felvételre jelentkező egy felvételi eljárásban kormányrendeletben meghatározott számú jelentkezést nyújthat be. Amennyiben ugyanazon szakra magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül.

Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével – a mesterképzés kivételével – országosan egységes rangsorolás alapján dönt. A rangsorolásról a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv besorolási döntéssel gondoskodik.
Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye és a felvehető létszám, valamint az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, továbbá a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehető létszám figyelembevételével, a jelentkezők intézményi rangsorolása alapján dönt.

A felvételt nyert jelentkező abban a félévben létesíthet hallgatói jogviszonyt, amelyre a felvételi eljárás során felvételt nyert.

A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A felsőoktatási intézmény a felvételt ésszerű és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező, egészségügyi, szakmai vagy pályaalkalmassági követelményekhez – egészségügyi, szakmai alkalmassági, pályaalkalmassági vizsgálat, illetve vizsga teljesítéséhez –, a középiskolai tanulmányok során, illetve az érettségi vizsgán elért meghatározott eredményekhez, szakképesítés meglétéhez kötheti.

 

Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel

  • feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése,
  • feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás,
  • feltétele lehet egészségügyi –, szakmai –, pályaalkalmassági vizsgálat.
  • Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.

Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető.

Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.

A mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre történő felvétel további feltételeit a felsőoktatási intézmény határozhatja meg, azzal a megkötéssel, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét.

A felvételi eljárás a jelentkező felsőoktatási intézmény által meghirdetett képzésre való jelentkezési kérelmére indul meg. Jelentkező az, aki a jelentkezési lapon megjelölt képzésen részt kíván venni. Ellenkező bizonyításig a jelentkezési kérelem benyújtójának a jelentkezőt kell tekinteni.
A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a besorolási döntésről határozatot hoz, egyéb döntés esetében végzést bocsát ki. A döntéseket kormányrendeletben meghatározott módon kell közölni.
Az elsőfokú döntéssel szemben a jelentkező a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet. A jogorvoslati kérelem elbírálására a felügyeleti szerv jogosult. A jogorvoslati kérelmet a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek elektronikus vagy postai úton kell benyújtani. A kérelmet harminc napon belül meg kell vizsgálni, szükség esetén meg kell kérni az érintett felsőoktatási intézmény állásfoglalását az abban foglaltakról.
Amennyiben a jogorvoslati kérelem alapján a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a besorolási döntését módosítja, kijavítja vagy kiegészíti, arról értesíti a jelentkezőt és az érintett felsőoktatási intézményt is. A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.

Ha a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a jogorvoslati kérelemben foglaltakat megalapozatlannak tartja, a kérelmet és az állásfoglalását a szükséges dokumentumokkal együtt legkésőbb – a harminc napos vizsgálati határidőt követő – öt napon belül felterjeszti a felügyeleti szervnek.
A felügyeleti szerv döntése ellen kezdeményezett bírósági eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége. A bíróság eljárásában a Polgári perrendtartásról szóló törvény XX. fejezetét kell alkalmazni.

A jelentkező, valamint a hallgatói jogviszonyban álló személy által gyakorolható jogosultságok, hallgatói kötelezettségek

 

A hallgató

  • a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet,
  • kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakjára.

A felsőoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettségű személyeket – részismereti képzés céljából – hallgatói jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusára, moduljára – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges képzésre felveheti. Az intézmény a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható.
A fenti kérelmek teljesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.

Aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, a felvételről, átvételről szóló döntés jogerőre emelkedését követően jogosult beiratkozással hallgatói jogviszonyt létesíteni.
A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint – a képzési időszak megkezdése előtt – be kell jelentkeznie az adott képzési időszakra. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki a lejárt fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget.

Átvételre – a Kormány rendeletében meghatározottak kivételével – csak azonos végzettségi szintet eredményező szakok között kerülhet sor.

A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön.

 

A hallgató kötelessége, hogy

  • megtartsa a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat,
  • tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai – illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai – emberi méltóságát.

A hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektornak – a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott – döntése alapján jogosult.

 

A hallgatói jogviszony szünetelése

Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve, ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.
Az intézmény a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését

  • két félévnél hosszabb, egybefüggő időtartamban is vagy
  • az intézményi szabályzat erre vonatkozó megengedő rendelkezése hiányában az első félév teljesítése előtt is, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.
    Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától.

Szünetel a hallgatói jogviszony az önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés időtartamára, amely időszakban a hallgató mentesül a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségek alól.

 

A költségviselés formái

A költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő lehet

  • magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató,
  • magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató,
  • önköltséges hallgató.

A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, valamint a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.

A miniszter évente határozattal állapítja meg azt, hogy mely, a felsőoktatási intézmények által folytatott szakos képzésen vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj. A képzésre a felvétel teljesítéséhez szükséges minimális felvételi követelményt (pontszámot) a Kormány rendelete, az adott szak magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelményt (pontszámot) a miniszter határozata állapítja meg. A határozatot a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
A miniszter évente, a felvétel időpontját megelőző év december 31. napjáig teljes körű tájékoztatást tesz közzé, amely a felvételi eljárások vonatkozásában tartalmaz minden, a jelentkezések benyújtásához szükséges információt.

 

Az állam által támogatott tanulmányok időtartama

Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.

A művészeti képzési terület szerinti nem tanári osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan szakot követően felvett művészeti tanárszakon, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott azon tanárszakon folytatott tanulmányok esetén, amely csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakra épülően második, további mesterképzési szakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben vehető fel, a fent leírtakhoz képest támogatási idő további két félévvel lehet hosszabb.

Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja.

A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét (legfeljebb 12 félév) a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti.

A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett.
A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni

  • a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet,
  • a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni,
  • azt a félévet sem, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el,
  • azt a félévet, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény) 21/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogviszonyban álló hallgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésén vett igénybe.

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.

Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.

 

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre vonatkozó fontosabb szabályok

A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles:

  • az általa folyatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),
  • megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel megállapított állami ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha a meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
  • visszafizetni az adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn hazai munkaviszonyt.
    A hazai munkaviszony fenntartására vonatkozó kötelezettség több részletben is teljesíthető.

Amennyiben a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésében finanszírozási formát vált, és önköltséges formában folytatja a tanulmányait az adott képzésen, úgy a törvényben foglalt – az állami ösztöndíjas képzéshez kötődő - kötelezettségek csak a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan terhelik.

Ha a hallgató párhuzamos képzésben folytatja tanulmányait, vagy egymást követően több oklevelet szerez, úgy az állami ösztöndíjhoz kötődő kötelezettséget az első oklevél megszerzésének időpontjától kell számítani, és képzésenként teljesíteni kell.
A az oklevélszerzés időtartama tekintetében meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. A szakváltás történhet a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének megváltoztatásával, átvétellel, felvételi eljárás útján. A felvételi eljárás útján történő szakváltás a végbizonyítvány nélkül befejezett felsőoktatási képzést követő egy éven belül teljesített beiratkozással lehetséges. Szakváltás esetén a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje, képzési költsége az irányadó.

 

A hallgató által teljesítendő feltételek tekintetében a magyar állam köteles:

  • a hallgató által az adott képzésben igénybe vett támogatási idő alatt, de legfeljebb a hallgatói jogviszonyának megszűnéséig a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóra tekintettel biztosítani a felsőoktatási intézménynek a hallgató magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésének költségeit (a továbbiakban: állami ösztöndíj),
  • foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva törekedni arra, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató számára a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követően megfelelő munkalehetőséget biztosítson.

Az állami ösztöndíj mértéke az adott felsőoktatási intézményben a hallgató által magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott formában igénybe vett aktív félévekre – jogszabályban meghatározott keretek között a felsőoktatási intézmény által – a hallgatóra vetítve megállapított költségek összege. Ezen alcím vonatkozásában azon félév minősül aktív félévnek, amelyre a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató bejelentkezett. A magyar állami részösztöndíjas hallgató esetében az állami ösztöndíj adott félévre számított összege az azonos képzésen tanulmányokat folytató magyar állami ösztöndíjas hallgató ugyanazon félévére megállapított állami ösztöndíjának ötven százaléka.
Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról.

A hallgató által igénybe vett állami ösztöndíjjal támogatott félévek számát, magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a felsőoktatási intézmény tájékoztatása alapján tartja nyilván.
A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezésének, vagy ha a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató az adott képzést nem fejezi be, a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontjától számított hatvan napon belül közli a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval az adott képzésen általa igénybe vett állami ösztöndíj teljes összegét.
A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv nyomon követi a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató foglalkoztatási útját.
A hazai munkaviszony időtartamába beleszámít

  • a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama,
  • az az időszak, amely alatt a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére álláskeresési járadékot folyósítottak.

A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie az oklevél megszerzésére vonatkozóan előírt időtartamot, illetve a fennálló még nem teljesített (visszafizetési) kötelezettséget, ha három gyermeket szül.
A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a visszafizetési kötelezettséget, ha beiratkozását követően az adott szakon

  • felsőoktatási szakképzés, illetve osztott képzés esetén legfeljebb egy félévig,
  • osztatlan képzés esetén legfeljebb két félévig folytatott tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben és szakváltásra nem került sor.

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére engedélyezi az oklevél megszerzésére vonatkozó időtartam meghosszabbítását

  • a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokra,
  • nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel, legfeljebb két év időtartamra feltéve, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató igazolja, hogy
  • a külföldi felsőoktatási intézmény és a külföldön folytatott tanulmányok az adott állam joga szerint felsőoktatási intézménynek és felsőfokú képzésnek számítanak,
  • az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében folytatott tanulmányait felnőttképzési jogviszonyban végzi.

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a visszafizetési kötelezettséget – kormányrendeletben meghatározottak szerint – teljesítettnek tekinti, ha a hallgató hazai munkaviszonyt az állami (rész)ösztöndíjjal igénybe vett képzési időnek megfelelő időtartamban tart fenn.

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére az oklevél megszerzésének időtartamra vonatkozó feltételt teljesítettnek tekinti, ha a hallgató az oklevelét tartós betegsége, balesete, szülés miatt nem képes megszerezni.

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a hazai munkaviszony fenntartásra, a visszafizetésre vonatkozó kötelezettséget vagy annak egy részét teljesítettnek tekinti, ha a hallgató a kötelezettségét megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.

Amennyiben a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv megállapítja, hogy a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató visszatérítési kötelezettsége fennáll, erről határozatot hoz. A visszatérítendő állami ösztöndíj összegét a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kell megfizetni (esedékesség).
A magyar állami (rész)ösztöndíj vagy annak egy része visszatérítését a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót foglalkoztató munkáltató vagy más személy – a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervhez intézett nyilatkozat benyújtásával – átvállalhatja.
A visszatérítési kötelezettség személyhez kötődő kötelezettség, mely nem terheli a hagyatékot.
A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv

  • ötmillió forint alatti összegű állami ösztöndíj visszatérítési kötelezettsége esetén legfeljebb tíz évre szóló,
  • ötmillió forint feletti összegű állami ösztöndíj visszatérítési kötelezettsége esetén legfeljebb tizenöt évre szóló részletfizetést engedélyez.
     

A fegyelmi eljárás és a kárfelelősség

Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
A fegyelmi büntetés lehet

  • megrovás,
  • szigorú megrovás,
  • a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások – legfeljebb hat hónap időtartamra szóló – csökkentése, illetőleg megvonása,
  • határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától,
  • kizárás a felsőoktatási intézményből.

A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire – így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára kell figyelemmel lenni.
Fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. A fegyelmi eljárás megindítását, illetve a fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja.

Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt. E rendelkezések alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jutott.
A fegyelmi eljárás rendjét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg, azzal, hogy a fegyelmi bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja, valamint az eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, de a fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a hallgató szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg.

Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz – az e törvényben meghatározott eltéréssel – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint kell helytállnia. A gondatlan károkozás esetén, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott teljes kárt meg kell téríteni.
A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.
A felsőoktatási intézmény, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. A felsőoktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

A jogorvoslat joga

Jogainak megsértése esetén a hallgató

  • a hallgatói önkormányzathoz fordulhat jogi segítségnyújtásért,
  • jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő, melyet a felsőoktatási intézmény a jelen törvényben írtak szerint köteles elbírálni,
  • az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdeményezheti, feltéve, hogy az e törvényben szabályozottak szerint jogorvoslati jogát – a bírósági eljárás kivételével – kimerítette.

A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit – e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri – írásban közli a hallgatóval. A felsőoktatási intézmény hallgatóval kapcsolatos döntése jogerős, ha a hallgató a törvényben meghatározott határidőn belül nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondott.

A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.

A jogorvoslati kérelem tárgyában a felsőoktatási intézmény a következő határozatokat hozhatja:

  • a kérelmet elutasítja,
  • a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
  • a döntést megváltoztatja,
  • a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.